Magyar Dohányújság

Huszti Ferenc

1924. március 26-án született Debrecenben. Édesapja Huszti Sándor gazdálkodó, később egy ipari szövetkezet elnöke, édesanyja Helmeczy Zsuzsanna pedig háztartásbeli volt.

Általános iskolai tanulmányait Debrecenben a Nyilas telepen kezdte, majd érettségi vizsgát szerzett ugyancsak Debrecenben.

Alig hogy befejezte a középiskolát 1942-ben, augusztus elején került a Debreceni Dohánygyárba, mint heti díjas irodai alkalmazott. A szülei ősztökéltek erre, miután ott látták biztosítva a jövőjét. Ismerték a gyárat, hiszen annak közelében Debrecen peremén, a telepen laktak.

A Debreceni Dohánygyárban először az iktatóban kezdett dolgozni ahol rengeteg információhoz juthatott és lehetősége volt az előírások, szabályok tanulmányozására is, amelynek későbbiekben vette hasznát. A következő beosztása és feladata a szertárban, mint anyagkönyvelő volt, majd a számviteli osztályon ismerkedhetett meg a belső elszámolás szabályaival.

1943-ban munkájának elismerése képen olyan igazolványt állítottak ki részére, amelyik azt tanúsította, hogy megbízható munkaerő. Ennek a bizonyítványnak a birtokában fizetés emelésre és kedvezményes cigarettára számíthatott a dohánygyárban.

Ezzel egy időben kineveztek közbenjárónak, amely azt jelentette, hogy járta a Hajdúságban a dohánytermelőket és a termesztéssel kapcsolatos feladatokat beszélték meg folyamatosan. Ez ismét hasznos és fontos terület volt, mert megismerkedhetett a termesztéssel, a szárítás technológiájával és a feldolgozással, a dohány minősítésével.

1943-ban vette feleségül Paczák Olgát, aki ugyancsak az iparágban dolgozott. A házasságukban 1944-ben született Ferenc fiúk, majd 1947-ben Sándor fiúk. Negyvennégy év házasság után 1987-ben vesztette el feleségét.

A felszabadulás 1945-ben a gyárban érte. Kevesen maradtak az irodán, így kiemelték és vezető lett. A Debrecenben megalakult Ideiglenes Kormány Pénzügy minisztériumának vitték az első termelésünkből bejött ősszeget, ebből kezdte meg a működését a kormány.

Huszti Ferenc főmérnök
 

A háború utána nem sokkal, már magyar cigarettát gyártottak, majd következtek az illatos, finom aromájú füstölnivaló választékok. Az ötvenes évek elején bővítették a termékválasztékot, megjelent az Ötéves Terv cigaretta és sokféle pipadohányt is készítettek ekkor már.

A Debreceni Dohánygyárban 1951-ben kezdődőtt a korszerűsítés. Az NSZK-ból vettek át olyan korszerű módszereket, amely addig nem volt itthon és annak segítségével folyamatossá tehették a cigarettagyártást.

Huszti Ferencet 1960-ban megbízták a gyártás irányításával, közben elvégezte a Dohányipari Technikumot, majd 1968-ban befejezte az Agrártudományi Egyetemet is.

Az országban a legkorszerűbb volt a Debreceni Dohánygyár akkor. 1970-ben mégis életének egy újabb meghatározó állomása kezdődőtt, amikor negyvenöt évesen kinevezték Egerbe főmérnöknek.

A fejlesztés Egerbe 1968-ban kezdődőtt. Ide is az NSZK-ból érkezett technikát szerelték fel. Viszonylag hamar országos elismerést vívtak ki. Ezt elsősorban annak köszönhették, hogy a gyár vezetői mindig határozott célt tűztek maguk elé, olyan perspektívát, amely messze megelőzte az adott időszakot.

A növekvő feladatokhoz maguk szervezték a vezetőképzést. 1970-ben bevezették a korszerű üzem és munkaszervezést, a Dolgozz hibátlanul mozgalmat. Amely az egész magyar iparon belül is újdonságnak számított, így a gyár hamar bemutató üzem lett.

Közben a technológiát is folyamatosan fejlesztették így Magyarország legkorszerűbb, de Európában is számon tartott dohánygyárat alakítottak ki.

Kapcsolatba kerültek az Ausztria TABAC Werkel, valamint az amerikai Philip Morris cégekkel, akiktől licenc cigarettákat vásároltak, s azokat sorozatban gyártották.

Az Egri Dohánygyárnak biztos jövő látszott, hiszen egyre több kátrány- és nikotinszegény cigarettára volt szüksége a piacnak és ez a technológia volt a legalkalmasabb gyártására.

Huszti Ferencnek, a szakmához, a hivatáshoz való hűségét bizonyítja az is, hogy 1979-ben olyan témából doktorált a Marx Károly Közgazdaságtudomány Egyetemen, amely szintén iránymutató volt. Az értékelemzés alkalmazásának lehetőségeit vázolta fel a dohányiparban.

Tevékenységét, munkáját, gazdag életművét sokféle kitüntetéssel ismerték el. Így a Munka Érdemrend arany fokozatával, a Kiváló Újító cím arany fokozatával.

Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület Heves Megyei Szervezetének titkára volt több mint tizenöt évig.

Huszti Ferenc csaknem tizenhét esztendőt töltött el vezetőként az Egri Dohánygyárban. Olyan kollektívában. Amelynek munkáját tizenkétszer kiváló vállalati címmel, kétszer pedig a SZOT elnöksége és a Minisztertanács Vörös Vándor zászlajával ismerték el.
 

A nyugdíjas Huszti Ferenc
 

Nyugdíjazását követően a hobbijának szentelte a legtöbb időt, amely az építészet volt. Egész életében nagyon szerette a sportot. Kedvenc sportága a foci volt, így nem véletlen, hogy a Debreceni Kinizsiben több mint 10 évet futballozott, mint középpályás. Később aktívan részt vett a csapat irányításában, és mint vezető elévülhetetlen érdemeket szerzett az Egri focicsapat sikereiben is.

1993-ban november 23-án érte a halál Egerben. Temetésén ritkán látott tömeg kísérte el utolsó útjára Debrecenben.

Köztiszteletben álló ember, vezető és mind-e mellett apa is volt. Szerették és tisztelték kollegái, beosztottai és szinte minden ember, aki közelebb tudott hozzá kerülni az érezhette az ember szeretetét, a határozottságát, szakmai tudását és humorát is egyaránt.