Magyar Dohányújság

Kolozsvári Pál

Kolozsvári Pál 1997 őszén gazdasági igazgatóként került a privatizációját követően mély válságból kilábalni igyekvő Budapesti Dohányfermentáló Rt.-hez.1999 tavaszán az Rt. vezérigazgatójának nevezték ki, mely munkakört 2005 augusztus 5-ig, nyugdíjba vonulásáig töltött be.Irányításával az Rt. fokozatosan stabilizálta gazdasági helyzetét, majd jelentős számú műszaki, termesztéstechnológiai fejlesztést, kutatási programot hajtott végre, és azóta is eredményesen gazdálkodik.

1944. február 17-én született a ma Kárpátalján található Taracköz községben. Édesapja Kolozsvári Pál grafikus, édesanyja Dán Vilma tolmács. Az általános iskolát Debrecenben végezte, majd 1962. évben a Debreceni Dohányipari Technikumban, technikusi képesítést szerzett. Egy évet technikusi gyakornokként a Debreceni Dohánygyárban dolgozott. Közben a debreceni Kinizsi SE-ben sportolt, és tehetséges futball kapusnak tartották. Ő azonban a bizonytalan kimenetelű sportkarrier helyett a továbbtanulást választotta.

Kolozsvári Pál tabló fotója
 

1963. évben felvételt nyert a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdasági Szakára, ahol nappali tagozaton 1967. évben okleveles agrárközgazdász képesítést szerzett. Egyetemi tanulmányai alatt a Fehérgyarmati Járási Tanács társadalmi ösztöndíjat kötött vele, így az egyetem elvégzése után a Fehérgyarmati Győzhetetlen Brigád Mg.Tsz-ben kezdett gyakornokként dolgozni. 1968. március 1-től a Járási Tanács javaslatára a jelentős veszteséget felhalmozó Szatmárcsekei Haladás Mg.Tsz. főkönyvelőjének nevezték ki. A Tsz. gazdálkodása két év alatt stabilizálódott. 1970 évtől a Járási szervek támogatásával az évről-évre milliós veszteséget felhalmozó Kispaládi Új Barázda Mg.Tsz. főkönyvelői posztjára került. 1972. évtől Jász-Nagykun-Szolnok megye mezőgazdasági termelőszövetkezeteinek (Szebb Élet Mg.Tsz. Csataszög, Ady Mg.Tsz. Kőtelek) valamint a Héki Állami Gazdaság Alcsisziget főkönyvelőjeként dolgozott.

1976. októberétől a Ceglédi Magyar-Szovjet Barátság Mg.Tsz. főkönyvelője, majd gazdasági igazgatója volt 1981. júniusig. Ez év júliusától a Rákóczifalvai Rákóczi Mg.Tsz-hez tartozó Gabona- és Iparinövények Termelési Rendszere (GITR) közgazdasági igazgatóhelyetteseként, majd igazgatójaként dolgozott. Az akkor nagy jelentőséggel bíró másfél milliárdos forgalmú társaságot országos szinten is elismerten szervezte és irányította. Ezen túlmenően számottevő szerepe volt agrárfejlesztő és kereskedelmi üzletek megszervezésében és lebonyolításában. A partnergazdaságok, a szállítók és a nagy termelési rendszerek vezetői körében elismert szaktekintély volt, de dolgozott egyéni vállalkozóként is, mint gazdasági szaktanácsadó.

1997. évben visszakanyarodva eredeti szakmájához a Dohányfermentáló RT-nél helyezkedett el, mint gazdasági igazgató. A Budapesti Dohányfermentáló Vállalat, majd Rt közgazdasági tevékenységét korábban a telephelyek adatszolgáltatása alapján, a budapesti központban végezték. A privatizációt követően az Rt ügyviteli, gazdasági központja Szolnok lett, ezért volt ott szükség ilyen nagy tapasztalatokkal rendelkező gazdasági szakemberre.

Kolozsvári Pál igen gyorsan felmérte a társaság ingatag gazdasági helyzetét, és késlekedés nélkül hozzákezdett a legszükségesebb intézkedések megtételéhez. A korábbi adótartozások, állammal szembeni kötelezettségek részletekben történő fizetésével, hiteles kibontakozási terv készítésével igazolta a korábbi mulasztások, késedelmi pótlékok, bírságok rendezésére törekvő szándékot, amivel sikerült helyreállítania a pénzügyi szervezetek, hatóságok bizalmát.

A termelők bizalmának visszaszerzéséhez az Rt. igény szerint dohánymagot, palántát, műtrágyát, növényvédőszert, kacsgátlót juttatott kamatmentesen a termelőknek a dohánykijárandóság terhére. Kedvező kamatozású törlesztésre termelő eszközöket, termelési előleget kaphattak, átmenetileg azonnali kifizetésekre is sor került. Kolozsvári Pálnak jó érzékkel sikerült felkutatni és megvásárolni használaton kívüli, működőképes, vagy felújítható dohányművelő gépeket, eszközöket, amiket a szolnoki üzem műszaki szakembereinek leleményes munkával sikerült újszerűvé varázsolni, hidas trakrorokat  újból használhatóvá tenni, bakháthúzókat, kultivátorokat, ültetőgépeket üzemképes állapotba hozni, majd a termelőkhöz kihelyezni, és még számtalan módon kiegészíteni a gazdasági igazgató kiapadhatatlannak tűnő ötleteit.

A dohánytermelés kellő felfuttatásához forrásokra volt szükség. Erre a társaság meglévő, közraktárba helyezett készletei raktárjegy formájában nyújtottak fedezetet. Az intézkedések eredményeként az 1997-ben termeltetett és feldolgozott 1821 tonna dohánymennyiséggel szemben 3187 tonna 1998.évi termésű dohány felvásárlására és feldolgozására kerülhetett sor. 1987 óta eltelt időszakban a megtermeltetett menyiség folyamatos csökknése mellet ez volt a negyedik legnagyobb mennyiség 11 év összehasonlításában. Kolozsvári Pált 1999 .április 22-én nevezték ki vezérigagatóvá. Ezt követően a hozzá leginkább közel álló pénzügyi, számviteli terület mellett méginkább kiterjedt figyelme a társaság tevékenységének egészére. Az Rt. munkájának eredményessebbé tételét, termékei minőségének folyamatos javítását, külső megjelenésének tetszetősebbé tételét tűzte ki céljául.

A privatizáció előtt eladott telepek pótlására Szelevényen, Ásotthalmon és Jászszentlászlón került sor használaton kívüli mezőgazdasági telepek megvásárlására. Az Rt telepei körzetében részben saját, részben bérelt földterületeken nagyüzemi szintű dohánytermesztési tevékenység alakult ki. Főként Szelevényen folyt mintaszerű kutatás- fejlesztési célú gazdálkodás.

Szakmai rendezvény a szelevényi dohánypajtában

A termelőkhöz összesen 46 db három különböző területnagysághoz alkalmas Tabex tip dohányszárítót helyeztek ki 5-7 éves futamidőre történő elszámolással. Burley dohányt termelők részére díjmentesen rendelkezésre állt három méretváltozatban helyszínre adaptálható, szekciósan bővíthető szárítópajták típusterve is. Ezekben az években a jégbiztosítás díját a cég magára vállalta, 2000. május 3-án a Dofer által biztosított alaptőkével pedig Dohánybiztosító Egyesületet alapítottak a termelőket érő károk enyhítésére.
 

Dr. Erent Gáborral az Rt. Igazgatóságának elnökével dohányföldek bejárásán

Az agrárstruktúra fejlesztéséhez megpályázható forrásokból Szolnokon a régi raktárakat egylégterű, gépi anyagmozgatásra alkalmassá alakították át, és megépült egy új, nagy belmagasságú 600 m2 alapterületű korszerű raktár. Több részletben rekonstrukcióra került sor az irodaházban is, amivel jobb munkafeltételeket sikerült biztosítani az ügyvitel számára.

1999-ben került sorra a technológiai gépsor újabb jelentős fejlesztése. A kocsányozó gépsor elejére egy új 72 coll rotorhosszúságú ikerkocsányozót telepítettek. A korábbi három fokozatú rendszer így négy fokozatú lett, nagyobb teljesítmény mellett is kiméletesebb kocsányozásra alkalmassá vált. A bővítés és modernizálás kiterjedt a technológiai rendszer több elemére is. A gépterem töredezett betonpadozata új ipari padlóbukolatot kapott, a gépterem falát tetszetős, jól tisztítható csempével burkolták.

A rendszeres szántóföldi ellenőrzés egyik helyszínén

Időközben a Sátoraljaújhelyi Dohánygyárral bővült cégcsoport megvásárolt egy komplex vállalat irányítási rendszert, hogy a közgazdasági munka, a nyilvántartások vezetése, az eredmények elszámolása és bemutatása egységes elvek szerint történjen.  Az egységes vállatirányítási rendszerhez igazodva reformálta meg a vezérigazgató a társaság számviteli rendszerét és szervezetét.

Kolozsvári Pál nagyon kreatív volt és különösen fogékony az új technikákra, mezőgazdasági technológiákra. Irányításával a cég a dohánytermesztés terén több műszaki fejlesztést és kiterjedt kutatás-fejlesztési tevékenységet végzett. 1999-ben tesztelték először a hidrokultúrás palántanevelést, majd Szelevényen különböző fűtési rendszerek összehasonlítását végezték. A technológia néhány éven belül elterjedt, és ma már gyakorlatilag a termelők döntő többsége ezt alkalmazza. Bevezetéséhez a cég tálcavetőgépeket, komposztot, modern palántázógépeket szerzett be, és a gyártóval praktikus palántanevelő tálcát tervezett és gyártatott, részben még exportra is.

Kisérletek folytak a Virgínia dohány konténeres szárításával, és a Burley dohányok töves betakarításával, szárításával a szárítási módok (kettős hasznosítású fóliasátor, fa- illetve fémszerkezetű szárítótér) tesztelésére. A dohánytermesztés biológiai alapjainak fejlesztésével kapcsolatban évente fajtaösszehasonlító kisérletekre, vizsgálatokra került sor. A honosítási kisérletek eredményeként 2004-ben három külföldi fajta kapott hazai fajtaelismerést.

A növényvédelem területén különböző hatóanyagú szerekkel végeztek vegyszeres gyomirtási kisérleteket. A tápanyag utánpótlási kisérletekben számos növénykondícionáló szer és lombtrágya termésmennyiségre, levélminőségre és beltartalmi értékekre gyakorolt hatását vizsgálta a cég. Kolozsvári Pál nagyon sokat járt a dohánytermő területekre, különösen a kisérleti parcellákra.

Nagyon igényes volt az ültetvények gyommentességével, gondozottságával, az egyes táblák megjelölésével, a művelőutak rendezettségével kapcsolatban.

Az eredmények széleskörű megismertetése érdekében évente szántóföldi bemutatókat tartott, amelyekre a dohánytermelők mellett meghívást kaptak a szaktárca képviselői, az OMMI illetékesei, a Dokut Rt. munkatársai és a dohánygyárak szakemberei.

Szántóföldi fajtabemutató és ültetvényszemle

A biológiai alapok megőrzésének, fenntartásának támogatására meghirdetett pályázaton elnyert pénzeszközökből egy Automata-Analyzert vásárolt a társaság, ami alkalmas nikotin-, cukor, és klorid gyors és nagy tételekben történő vizsgálatára. Használatával csökkent a vegyszerek felhasználása, a leveles dohányokat, továbbá a készterméket pedig beltartalom szerint lehetett rendezni és a gyári igényeknek jobban megfelelő tételeket képezni, csoportosítani.

Korszerű laboratóriumi berendezés beltartalmi értékek vizsgálatára
 

A 2000-es évek elején végrehajtott hálózatfejlesztéssel egy adatbázis szerver és 12 munkaállomás épült ki. Ez a hálózat a vállalatirányítási rendszer alkalmazása mellett lehetővé tette az egyedi fejlesztésű vonalkódos raktári készletkezelő program kidolgozását és bevezetését, ami az átvételi helyektől a feldolgozásig bálánkénti, termelőnkénti egyedi azonosítást is jelent, további bővíthetőségekkel. Ezzel a papíralapú dokumentációk  nyomtatása is csökkent.

Kolozsvári Pál szakmai delegácóval az Európai Unió régi tagállamaiban tanulmányozta a közös agrárpolitikát. A látottakból azt a következtetést vonhatták le, hogy a termelői támogatás odaitélése a csatlakozást követően az új tagállamokban is hasonló elvek alapján fog történni, ezért azokhoz hasonlóan a Dofer működési területén 4 termeltető-értékesítő szövezkezetet alapítottak. A szervezők Kolozsvári Pál sokéves szövetkezeti tapasztalatait itt is jól tudták hasznosítani.

Nagyon fontosnak tartotta, hogy még a kedvezőtlen termőhelyi adottságú területeken is minél jobb terméseredményeket érjenek el. Ha valamilyen váratlan káreseményt kellet megelőzni, vagy elhárítani gyorsan összevetette a várható terméskiesést a terven felüli költségekkel, és még kockázatok válalásával is a termény megóvása mellett döntött. Így például tartós aszály időszakában villamos energiával el nem látott ültetvényre agregátoros öntöző berendezést rendelt, más esetben  magas növésű ültetvény növényvédelmére repülőgépes szolgálatot vett igénybe.

2002-ben a két működő fermentáló szakemberei a rendszerváltást követően felhalmozódott szakmai tapasztalatok felhasználásával - Dr. Borsos János gondozásában a korábbi hasonló témájú könyvre alapozva - “ A dohány termesztése és gazdaságkultúrája „ címmel új könyvet írtak. Az egyes fejezeteket, szakmai részleteket megirt szerzők anyagainak összehangolása, lektorálása legfőképpen Kolozsvári Pál kitartó, szorgos munkáját dícséri.

Az iparági változások miatt fokozatosan elsorvadó Magyar Dohányújság című kiadvány újbóli rendszeres megjelenésére erőfeszítéseket tett, ez a Dohány Terméktanács támogatásával néhány összevont lapszám erejéig eredményes volt, ekkor ellátta a szerkesztőbizottság elnöki teendőit, és  kezdeményezte a korábbi kiadványok digitalizálását és archiválását is

Kolozsvári Pál jó emberismerettel és kapcsolatteremtő képességgel rendelkezett. Amikor meggyőződött arról, hogy vezetőtársa, vagy munkatársa szakszerű, megbízható munkavégzésre képes, akkor feladatmeghatározás után- időszakos kontroll mellett- hagyta önállóan dolgozni. Számtalan elképzelését, ötletét úgy tudta eredményesen megvalósítani, hogy hasonló felfogású munkatársait sikerült maga mellé állítani, javaslataikat a sajátjával ötvözni. Logikus meggyőző szakmai érveléseivel a megnyugtató alapanyagellátást biztosító elképzelései megvalósításához el tudta nyerni a cégcsoport tulajdonosainak támogatását is.

Nyugdíjba vonulási ünnepség két volt munkatárssal együtt

Annak a csapatmunkának vált meghatározó egyéniségévé, ami azzal kezdődött hogy a Dohányfermentáló Rt a V.Tabac Kft részére dohányvágatot kezdett készíteni, és azzal folytatódott, hogy a privatizáció után a társaság a Continental cégcsoport dohányvertikumának fontos, megbízható tagja lett.

Vezetésével alapvetően sikerült elérni azt a célkitűzést, hogy a Dohányfermentáló Rt mind külső megjelenésében, mind bármely piacon értékesíthető termékeinek minőségében olyan színvonalat érjen el, amire alapozva az akkor küszöbön álló, majd megvalósuló uniós csatlakozást követően gondos üzemeltetéssel, karbantartással, az elkerülhetelenné váló kiegészítésekkel hosszú távon működőképes és versenyképes maradhatott, és változatlanul ma is az.

Egész életét meghatározta a természet és a hivatásának szeretete, melytől sosem szakadt el. Vadászként, természetjáróként állandóan fotózta a természet fáit, növényeit, madarait, a mezőgazdaságban használt új gépeket, termesztési technológiákat.

Nyitott, társaságkedvelő ember volt, akit szinte minden érdekelt. Sokirányú tájélozottságával, kedélyes modorával a társasági élet középpontjává tudott válni.

Szerette és gyűjtötte a könyveket, újságokat, természetfilmeket. Szakmai utazásai során megfordult Európa szinte minden országában, járt Amerikában és Ázsiában is

Nyugdíjas búcsú az iparági szakemberektől

Fia Krisztián 1971-ben, György Pál nevű unokája 1999-ben született.

Munkáját több kitüntetéssel díjazták. 2005. augusztus 20-án érdemes és eredményes munkásságának elismeréseként a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt kitüntetést vehette át, melyet a Magyar Köztársaság Elnöke adományozott részére.

Csendesen élt, soha nem panaszkodott és ahogyan élt, olyan csendesen, egy szó nélkül indult el váratlanul hosszú útjára 2017. szeptember 20-án. Az „ötvenéves” egyetemi diplomáját aznap vehette volna át, amikor a búcsúztatása történt.

A múló idő a hozzátartozók fájdalmát enyhíti, fáradozásainak, szakmai tevékenységének eredményeit, emberséges vezetői munkásságának emlékeit pedig tovább élteti.