Várhelyi József
Születési hely: Lenti
Születés ideje: 1936.05.20.
Várhelyi József 1936. május 20-án született a Zala megyei Lentiben.
Édesapját - Várhelyi József, aki postavonat felvigyázó volt - hamar elveszítette, miután a második világháborúban, postaszolgálati ügyben orosz területre vezényelték 1942-ben és ettől az időtől kezdve nem kaptak többet hírt felőle. Csak jóval később nyilvánították halottá.
Édesanyja Bac Erzsébet - aki a háztartást vezette a férje Oroszországi szolgálatra vezényléséig - a család eltartása érdekében munkát kellett, hogy vállaljon. A nagykanizsai Fehérnemű Készítő ktsz-nél helyezkedett el 1945-ben, mint varrónő.
Az iskoláit Várhelyi József Zalaegerszegen kezdte, de az első két év elvégzése után anyagi okokból a nagyszülőkhöz költözött a család Nagykanizsára és az általános iskolát ott kellett befejezte.
Következett a Gépipari Technikum, amely anyagi okok miatt nem sokáig tartott, ugyanis megvonták az árva ellátását és az édesanya nem tudta vállalni az iskoláztatását. Így hát a tanulmányok befejezése mellett kellett dönteni és kubikos munkát vállalt a nagykanizsai repülőtéren.
1951-ben ipari tanulónak szerződött és mellette felvették a Gépipari Technikum esti tagozatára is. 1953-ban letette a vasesztergályos szakmunkás vizsgát és a tanuló intézet anyavállalatához a Dunántúli Kőolajipari Gépgyárhoz került, mint vasesztergályos. Még abban az évben a tanműhelybe helyzeték műszaki rajzolónak és szakoktatóak.
Közben 1955-ben Gépipari technikusi oklevelet szerzett.
1957-ben házasságot kötött Dobosy Ilonával, aki 1955-ben végzett a Dohányipari Technikumban és nyugdíjazásáig a dohányipart szolgálta. Házasságukban két leánygyermek született, akik középiskolai tanárként illetve zenetanárként végeztek.
1957 őszétől a Pécsi Szénbányászati Tröszt 6. számú üzemében Pécs-bánya telepén dolgozott, mint földalatti csillés.
1959 végén a Pécsi Dohánygyárba jelentkezett felvételre. Műszaki rajzolóként kezdte a dohányos éveit majd, mint műszaki előadó aztán, mint TMK vezető dolgozott 1963-ig, amikor is műszaki osztályvezetőnek nevezték ki. Öt évvel később már, mint főmérnök dolgozott a dohánygyárban.
1970-ben a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán gépészmérnöki diplomát szerzett. Diploma munkájában egy dohány előkészítő üzem tervezése volt, amely aztán alapul szolgált később a Pécsi Dohánygyár előkészítő üzemének korszerűsítéséhez is.
Nagy idők voltak ezek az évek a Pécsi Dohánygyár életében, mert elindulhatott egy gyárkorszerűsítési és egy gyártmány-fejlesztési munka is, amelynek eredményeként a teljes cigarettagyártó és csomagoló géppark lecserélésre került az akkor legkorszerűbb gépekre, megvalósították a kreppelt-pappír filter gyártást, majd az aktívszenes füstszűrő gyártását, ezek eredményeként megjelent a füstszűrős Fecske majd a Sopianae márkanevű termékük, amely aztán nagyon hosszú ideig, mint vezető márka volt jelen a magyar cigaretta piacon.
Mind a két márka, de leginkább Sopianae márka család népszerű volt nem csak az országon belül és hanem az országon kívül is. Több lehetősége lett volna a Pécsi Dohánygyárnak, hogy exportálja a termékeit, de a magyar mezőgazdaság messze nem tudta kielégíteni még a hazai alapanyag igényeket sem, nem hogy még a külföldi igényeket, az exportot is.
Várkonyi József a Dunántúli Napló 1976. március 11. számában az alábbiakat nyilatkozza: „Nem arról van szó, hogy nem tudnának exportálni, például Csehszlovákiába, a Szovjetunióba. Sokkal inkább arról, hogy a magyar dohányipar még a hazai igényeket sem képes kielégíteni. Egyszerűen nem jut exportra.” Majd a cikk második részében: „csak úgy tudnánk előrelépni, ha a magyar mezőgazdaság több dohányt termesztene. Csakhogy a hagyományos dohánytermesztő gazdaságok is, ahol pedig a szakértelemtől a pajtákig, minden adva van, a munkaerőhiányra hivatkozva felhagynak a termesztéssel.”
Az 1980.évet az ENSZ dohányzás ellenes esztendőnek hirdette meg. Jelszavak biztattak a káros szenvedély elhagyására, orvosi kutatások eredményeire hivatkozva hirdették a füst kártékony voltát. A Pécsi Dohánygyár ebben a kérdésben is élen járt az akkori lehetőségek függvényében.
A Dunántúli Napló 1980. február 11. számában Várkonyi József az e témában feltett újságírói kérdésre az alábbiakat válaszolta: „A fogyasztói ízlés irányítása az egészségre kevésbé káros cigarettafajták felé eddig is célunk volt, és értünk is el ebben eredményt Magyarországon. E mellett természetesen törekszünk a hatékonyabb filterek gyártására, ezekben új adalékanyagok alkalmazására.”
„A Pécsi Dohánygyár szakemberei — közös komplex brigádban a Dohánykutató Intézet munkatársaival - ezekben az években azon fáradoznak, hogy hatékony és olcsó füstszűrőket dolgozzanak ki.”
Várhelyi József Egerben
1982. évben aztán egy nagy váltás következett be Várkonyi József életében, mert a Dunántúli vidéket és levegőt az Egri vidékre cserélte fel. Az Egri Dohánygyár akkori főmérnökének dr. Huszti Ferencnek közelgő nyugdíjaztatása miatt utódot keresett a gyár igazgatója Domán László és ráesett a választás.
Várhelyi József műszaki igazgató-helyettes és Too-Hong vezérigazgató a csomagolási részlegen
Műszaki-gazdasági tanácsadóként, majd termelési osztályvezetőként és végül főosztályvezetőként ismerkedhetett az Egri gyárral, majd 1985-ben igazgatóhelyettes főmérnök kinevezést kapott. A legnagyobb kihívás számára a termelés műszaki technikai feltételeinek biztosításán túl, a licenc cigaretták importanyag költségeinek cigaretta exporttal történő ellentételezése volt.
A nagyobb fejlesztésekre, újabb nagy tervek megvalósítására nem igen volt lehetőség, mert az egri gyár a fejlesztések legtöbbjén már túl volt. A minden napi küzdelmek maradtak és az a tény, hogy az elsők között sikerült az Egri Dohánygyárnak minőségi licenc cigarettát gyártani és cigaretta exporttal ellentételezni a licenc költségeket.
Várhelyi József 1990 szeptemberében tartott privatizációs megbeszélésen
Ebben az időben az Egri dohánygyár fő licenc partnere már a Philip Morris International volt, amely végül 1991. decemberében megvásárolta az Egri Dohánygyár Kft. Az adás-vételi szerződés értelmében Várhelyi József munkaviszonya 1992 tavaszán megszűnt.
A felmondási idejének megszűntével 1993 tavaszán nyugdíjba vonult.
Jelenleg is élvezi a nyugdíjas éveket Nagykanizsán, ahol feleségével együtt élnek.
Forrás: Várhelyi család, Egri és Pécsi üzemi lapok