Magyar Dohányújság

Szakátsy Sándor

Dr. Szakátsy Sándor dohányos családba született, hiszen édesapja, akit ugyancsak Szakátsy Sándornak hívtak 29 évesen 1900-ban, vagyis több mint 11 évvel Sándor nevű gyermekük születése elött már a dohányjövedéknél mint díjtalan – vagyis ingyen- dohányjövedéki gyakornok dolgozott.

A díjtalan dohányjövedéki gyakornoki státuszban dolgozó jelöltet 1900. júniusában a Rakamazi Beváltó Üzembe segéddíjas dohányjövedéki gyakornokká nevezte ki a Dohányjövedék központi igazgatósága. Ezzel indult a mintegy 60 km távolságból Miskolcról származó család dohányipari, illetve mint ahogy annak idején hívták a dohányjövedéknél a munkásságuk.

A Szakátsy Sándor és Szitha Ilona házaspár gyermeke Sándor 1911. január 5-én született Miskolcon. Sándor a család harmadik és egyben legkisebb gyermeke volt. Két nővére közül Mária volt az idősebb Ő 1905-ben, míg a középső gyermek Katalin 1908-ban született.

Sándor Miskolcon kezdte tanulmányait, az elemi iskola után a Miskolci Református Reálgimnáziumban tanult.

A Miskolci Református Reálgimnázium Értesítője

Az 1924-25. iskolai évről sok érdekes információt tartalmaz a Református Reálgimnázium Értesítője, többek között a gimnázium történetéről, a felügyelő-, fenntartó- és kormányzó testületről, a tanári karról, a hitoktatókról, az iskola életéről, a diákokról, jutalmakról stb.

1560 körül alapították a gimnáziumot tulajdonosa volt Miskolc város lakossága, melynek tanácsa akkortól 1735-ig vitte a református egyház és a gimnázium ügyeit. Az irattár több ízben tűzvész folytán elpusztult. A legrégibb írott bizonyság szerint 1648-ban szépen virágzó nagy népességű teljes gimnázium volt. Rektorai többnyire a sárospataki református főiskola leköszönt szeniorjai voltak. 1735-ben az iskola vezetését az akkor alakított református egyháztanács vette át. 1796-ban pedig az egyház iskolai tanácsa.

Az iskola 1798-ban a sárospataki gimnázium tanrendszerét vette át, a tanítás nyelve a latin literatúra kivételével 1839-ben a magyar nyelv lett, 1847-től pedig minden tárgy nyelve magyar lett. A növendékek száma különösen akkor emelkedett, amikor az iskola az érettségi vizsgák tartását (1863-ban) megkezdte, 1884-től 1925-ig 41 év alatt 18145 tanulója volt a gimnáziumnak.

Református gimnázium 1924-25. iskolai évben megtalálható Szakátsy Sándor neve, aki a IV. osztályban tanult. Szakátsy Sándor átlagos képességű tanuló volt, de eredményeit alaposnak lehetett minősíteni. Az 1925-26 évi tanévben nem ismert okból év közben kimaradt az V. osztályból és feltehetőleg elhagyta a gimnáziumot.

Az ok egy Mezőkövesdi költözéssel van, lehet összefüggésben, miután az idősebb Szakátsy Sándor 1919-ben miskolci dohánybeváltó hivatali tisztet a Mezőkövesdi dohánybeváltó hivatali kezelővé nevezték ki Miskolci állomáshelyén és fizetésemelés mellett. Később a mezőkövesdi dohánybeváltóba került át, hivatali vezetőként. A Mezőkövesdi Dohánybeváltó a Miskolci felügyelőség alá tartozott.

A Mezőkövesdi Királyi Katolikus Reálgimnázium

Az ifjabb Szakátsy Sándor neve a Mezőkövesdi Királyi Katolikus Reálgimnázium 1925. évi iskolai értesítőjében jelenik meg az V. osztály névsorában először, illetve a következő három évben is a 6-7-8 osztályok névsorában is megtalálható.

A Mezőkövesdi Királyi Katolikus Reálgimnázium 1911. szeptember hó 14-én nyílt meg.

Az iskola alapítást főként az tette lehetővé, hogy a község törek­vése találkozott akkori közoktatásügyi miniszter, Zichy János grófnak és a középiskolai miniszteri ügyosztály akkori vezetőjének, Barkóczy Sándor bárónak a gondolatával, nevezetesen, hogy a szétzüllő, erkölcsileg és anyagilag legyengült magyar középosztálynak megerősítéséhez és felfrissítéséhez szükséges egy gimnázium létesítése minden jelentősebb településen.

Az 1928-29. tanév végén megtartott „érettségi vizsgálaton” összesen 21 tanuló vett részt, valamennyi az intézetnek nyilvános tanulója, köztük 1 ismételte az „érettségi vizsgálatot”. Az érettségi jelöltek között volt Szakátsy Sándor is. Az érettségi írásbeli vizsgálat május 16 — 18-án folyt le.

A tantárgyak, amikről írásban kellett számot adni a diákoknak a magyar nyelv és irodalom, a latin nyel és irodalom, valamint a matematika voltak. Az írásbelik alapján az összes jelöltek szóbeli vizsgálatra bocsáttattak. A szóbeli vizsgára ugyan ezekből a tantárgyakból június hó 10-12-én került sor. Szakátsy Sándor írásbeli és szóbeli vizsgái jó eredménnyel zárultak.

Az érettségi vizsgán résztvevő tanulók között végzett pályaválasztási témájú felmérés alapján az érettségiző tanulók pályaválasztása a következő volt: papnak 2, tanárnak 2 jogi pályára 6, katonának 3, gépészmérnöknek 1, gyógyszerésznek 1. fogtechnikusnak 1, kereskedelmi pályára 3, jegy­zőnek 1, postatisztnek 1. tanuló készült. Hogy Szakátsy Sándor melyik pályát tervezte választani azt sajnos nem tudjuk, de azt tudjuk, hogy dohányjövedéki alkalmazott lett.

Az érettségi vizsgán résztvevő tanulók között végzett pályaválasztási témájú felmérés alapján az érettségiző tanulók pályaválasztása a következő volt: papnak 2, tanárnak 2 jogi pályára 6, katonának 3, gépészmérnöknek 1, gyógyszerésznek 1. fogtechnikusnak 1, kereskedelmi pályára 3, jegy­zőnek 1, postatisztnek 1. tanuló készült. Hogy Szakátsy Sándor melyik pályát tervezte választani azt sajnos nem tudjuk, de azt tudjuk, hogy dohányjövedéki alkalmazott lett.

A feltételezett költözést talán alátámasztja az a hír is, amely 1929. szeptemberében a Miskolci Reggeli Hírlapban jelent meg, mely szerint „Mezőkövesden fényes esküvő folyt le az egész társadalom részvételével. Szakátsy Sándor mezőkövesdi dohánybeváltó intéző igazgató felügyelő leánya, Katalin és dr. Kocsis Elemér miskolci orvos esküdtek egymásnak örök hűséget. Az esketési szertartást a család rokona, Kriston Endre püspök végezte”.

Id. Szakátsy Sándor és családja

Az ifjabb Szakátsy Sándor idősebb nővérének Máriának a házassága bár nem kapott ekkora sajtó visszhangot, vagy nem sikerült megtalálni, de családi forrásból tudjuk, hogy férje Hainrikffy István dohányjövedéki főtiszt volt és "dohányos" mezőkövesdi családból származott.

Az idősebb Szakátsy Sándor néhány hónappal később az esküvő után 1930-ban meghalt. Földi maradványait Miskolcon temették el.

Az édesapa halála nem segítette az Ifj. Szakátsy Sándor tanulmányait, de ennek ellenére tanult Debrecenben, ahol okleveles gazdaként végzett, majd jogot hallgatott Miskolcon, végül jogi diplomát szerzett. 1935 június 1-én Szegeden avatták doktorrá a m. kir. Ferenc József Tudományegyetemen.

A tanulmányai befejezése után a Dohányjövedéknél helyezkedett el ifjabb Szakátsy Sándor, aki ekkor már doktori címmel is rendelkezett. 1936-ban Szakátsy Sándor dr-t, aki tiszti teendőkkel megbízott ügyelő helyettes volt, kinevezték a budapesti dohánybeváltó hivatalhoz ideiglenes minőségben dohányjövedéki gyakornokká.

A képzett és aktív szorgalmas személyek akár karriert is csinálhattak a dohányjövedéken belül, hiszen egyik fő bevétele volt a dohánytermesztés és feldolgozás a magyar kormánynak, sok teleppel rendelkeztek, építették a gyárakat, a szárítókat az ország minden részén és sokat áldoztak az ágazat fejlesztésére.

Jogi diploma

Okleveles Gazda
 

A m. kir. dohányjövedéki központi igazgatója 1938. júliusában Szakátsy Sándor dr.  gyakornokot több más személlyel együtt dohányjövedéki tiszté nevezte ki ezzel egyidőben XI. fizetési osztályba sorolták át.

1940. márciusában a 10 évvel korábban létesített a debreceni m. kir. Dohánytermelési Kísérleti Állomás Dohánykertész képző Iskolát indított és február 22-én tartotta egyéves tanfolyamának záróvizsgáját.

A vizsgán megjelent a földművelésügyi kormány képviseletében Orczy Béla dr. miniszteri osztálytanácsos, a Dohányjövedéki Központi Igazgatóság képviseletében Róka Róbert dr. pénzügyi titkár. Megjelent még Gulyás Antal dr. m. kir. gazda-akadémia igazgatója, a debreceni Gazdasági Akadémia képviseletében és a Dohánytermelők Országos Egyesülete részéről Hartstein Nándor gazdasági főtanácsos, földbirtokos.

A „vizsgálat” ünnepélyes keretek közt folyt le, a megjelentek legteljesebb megelégedésüket fejezték ki. A tanulók mind a gyakorlati, mind az elméleti dohánytermelés összes kérdéseiben igen jó felkészültséget mutattak.

Az elméleti és gyakorlati tárgyak legnagyobb részének oktatását Kisfaludy Mihály m. kir. kísérletügyi adjunktus végezte, ezenkívül Tunyogi Szűcs Árpád m. kir. kísérletügyi adjunktus, Szakátsy Sándor dr. dohányjövedéki tiszt és Seres Ferenc állami elemi iskolai igazgató működtek közre a tanításban.  

1940-41 években a Debreceni Dohánybeváltó központjában tiszti feladatokat látott el.

Katonai szolgálata során 1940-ben részt vett a Felvidék visszacsatolásában.

1942-ben a m. kir. dohányjövedék II. Ügyosztályán - amelynek ügyköre a belföldi dohány termelésére, beváltására és természetes úton való kiképzésére vonatkozó ügyek, továbbá a gyártás céljaira át nem adott belföldi nyers-dohány raktározásával kapcsolatos ügyek, valamint a dohánybeváltó hivatali munkások munkabérének, létszámának és munkaidejének megállapítása, a dohánytermelők jégkár megtérítési alapja ügyeinek ellátása volt - dolgozott Dr. Szakátsy Sándor, aki a dohánytermelési segéd felügyelők irányítását látta el.

Gyorsan haladt a ranglétrán, egyre több helyre hívták, egyre több eseményre delegálták, egyre több feladatot kellet megoldania és egyre több feladatot vállalt magára.

Részt vett Budapesten 1942. évi március 26-án a Dohánytermelők Országos Egyesületének Igazgatóválasztmányi ülésén.

A Magyar Dohánytermelők Országos Egyesületének hivatalos lapjának 59. évfolyam 1942. március 1-i számában publikál „A dohánypalánta nevelése”, címmel anyagot, majd 1942. május 1-i számában „A kiültetett palánták ápolása és vélelme” címmel.

1942 júniusa és 1943 áprilisa között 10 havi harctéri szolgálatot teljesített. A m. kir. honvéd vezérkar főnöke okirati dicsérő elismerésben részesítette és Kardos Tűzkereszt kitüntetést kapott az ellenség elleni hadműveletek alkalmával teljesített kitűnő szolgálataikért többek között dr. Szakátsy Sándor főhadnagyot az 1943. október 13. megjelent 41. számú Honvédségi Közlöny szerint.

A magyar királyi pénzügyminiszter 1943. június 30-án dr. Szakátsy Sándort, ideiglenes minőségű pénzügyi fogalmazónak nevezte ki, jelenlegi állomáshelyét megtartva.

A katonai szolgálat közben vagy végén – nem tudni pontosan a „Gyakorlati dohánytermelés” sorozatában „A dohánytörés munkái” című írása jelenik meg a Magyar Dohányújság 1943. augusztus 1. számában, majd „A dohányok fűzése és szárítása” címmel a Magyar Dohányújság 1943. szeptember 1. számában is publikál. Közben az 1943. évre megbízott dohány jégkár-felülvizsgáló bizottsági elnökök között is megjelenik a neve, mint a Dohányjégkár megtérítést kiegészítő alap jégkárbecslő bizottsági elnök.

A háborús időkben a dohánynak a dohánytermesztésnek igen nagy jelentősége volt, az első világháború során gazdasági növekedésben reménykedett mindenki a dohány stratégiai volta miatt, ami persze igaz, mert nem enni a fronton lehet, de nem inni és nem dohányozni azt nem!

Csakhogy a dohányt valakinek meg kellett termelnie, de a harcoló felek emberei a fronton voltak. A termesztés hanyatlását még az sem tudta megállítani, hogy azok, akik dohányt termeltek felmentést kaphattak a frontra küldés alól. Mindent elkövetett a dohányjövedék a termelés érdekében.

Ezzel a szellemmel írt vezércikket a Magyar Dohányújságban 1944. október 1-i számában Dr. Szakátsy Sándor, amelynek cím „A dohánytermés mennyiségének fokozása” volt.

Az ábra szerint szükség is volt erre a vezércikkre és minden olyan intézkedésre, amely a termelés növelését célozta volna meg. Mindezek ellenére az 1945. évben egy mélypont következett a dohányiparban.

Dr. Szakátsy Sándor és felesége Polgár Ilona

Dr. Szakátsy Sándor és felesége Polgár Ilona 1942. május.4-én kötött házasságot Budapesten. Polgár Ilona 1911-ben Budapesten született és ugyancsak a Dohányjövedéknél dolgozott.

Azt is mondhatjuk, hogy dohányos családból származott Ilona, hiszen az ő bátyja, Polgár Béla is "dohányos" volt Nyíregyházán.

Az esküvőt megelőzően mind ketten a Várnegyedben laktak, a házasságkötés után IX. Tompa u. 9. alatti lakásba költöztek, abban a reményben, hogy ezen a helyen jobban átvészelik a háborút, mint a Várnegyedben lévő lakásukban.

Budapest IX. Tompa u. 9. alatti lakás

Házasságukból három gyermek született, mind hármuk Budapesten.

Szakátsy Gyöngyvér                 

Gyöngyvér 1944. április 02. született első gyermekként, külkereskedőnek tanult.

Szakátsy Anikó                    

Második gyermekük Anikó 1946. január 06. született és villamosmérnökként a BHG dolgozója volt.

Szakátsy Emőke

A harmadik gyermekük Emőke 1948. május 27-én született és orvos belgyógyász

A háború után szükségessé vált a Jövedék átszervezésére, amely 1947-ben meg is történt. Az újjá alakult szervezet a Dohányjövedéki központi igazgatóság nevet kapta, amelyben a II. Ügyosztály, - amely a termeléssel foglalkozott – vezetője: dr. Szakátsy Sándor p. ü. tanácsos lett. A Dohányjövedéki Igazgatóságának központja, Budapest II. Iskola-u. 13. szám alatt volt ekkor.

Dr Szakátsy Sándor okleveles gazda, pénzügyi tanácsos, Kisfaludy Mihály okleveles gazda, dohánytermelési főfelügyelő társszerzővel közösen „Gyakorlati dohánytermesztés” címmel több mint 250 oldalas könyvet írtak a dohánytermesztésről 1948-ban. A könyv a szerződések megkötésétől a dohányértékesítéséig, a termelés minden fázisát ismerteti és gyakorlati tanácsokat ad a dohánytermelőknek.

Palántaágyak szemléje

A könyv előszavában Füleki Kázmér a Dohányjövedéki központi igazgatóság igazgatója az alábbiakat írta: „A „GYAKORLATI DOHÁNYTERMESZTÉS” című szakkönyvet tehát annak reményében bocsátom útjára, hogy az igen hasznos segítő eszköze lesz a magyar dohánytermelő gazdaközönségnek, amelynek segítségével nemcsak többet, hanem jobb minőségű dohányt is fognak termelni s ezzel a munkájukkal is hozzájárulnak lerombolt hazánk újjáépítéséhez.”

Ebben az időszakban gyakori volt az átszervezés a dohányjövedéknél.

1949. február 1-től a Budapesti Dohánybeváltó Nemzeti Vállaltnál dolgozott Vállalatvezető helyettesi beosztásban, munkaköre a termelés irányítása volt. A Budapesti Dohánybeváltó Nemzeti Vállalt székhelye ugyancsak Budapest II. Iskola-u. 13. szám alatt volt.

A Dohányipar 1958. évi számában A csomók dohánylevéllel való kötözése címmel publikál egy szalmai cikket dr. Szakátsy Sándor.

A fűtött és hideg raktárban történő asztagos fermentálás összehasonlítása című szakmai anyagát 1962. januárjában publikálta a Dohányipar nevű szakmai lapban. dr. Szakátsy Sándor.

A terjedelmes anyagban ismerteti a fermentáló raktárak fűtő- és kondicionáló berendezéseit, a fermentálásra vitt dohányok előkészítését és a fermentálás gyakorlati elvégzését, összehasonlítást tesz a kondicionált térben végzett asztagos fermentálás és a hideg raktárban végzett fermentálás között. Felsorolja a kétféle típusú fermentáló raktár előnyeit és hátrányait. Ismerteti a nedves dohányok kezelését és a fermentálás alatti romlási és penészesedési lehetőségeket.

Dohányültetésen

Dohányültetvény szemléje

1963. július 1-étől a Magyar Dohányipar Lágymányosi Dohánygyárában dolgozott a Budafoki úton, termelési osztályvezetőként. Sokat járt vidékre, különböző beváltókba, hogy a dohánygyár alapigényének megfelelően történjen a dohánytermelése.

Dohánypajtában

1966. január 1-től a Magyar Dohányipar Dunántúli és Duna-Tisza Közi Fermentáló gyár központjában, Budapest V. kerület Váci utca 40 szám alatt dolgozott, mint termelési osztályvezető.

A 100 éves fennállását ünneplő magyar dohányipar 1967 szeptemberében „A magyar dohány világhíre” címmel rendezett jubileumi ülést Debrecenben. Az ülés második napján a szakemberek különböző szekciókban üléseztek. A szárítási és fermentálás szekció ülésén -amelynek helyszíne a Déri Múzeum nagyterme volt - Dr Szakátsy Sándor Dunántúli és Duna-Tisza közi Fermentáló Gyár osztályvezetője a szárazanyag-kihozatal problémáiról tartott előadást.

1971. január 1-től megváltozott a munkahelyének az elnevezése, az új név a Dunántúli és Duna-Tisza Közi Dohányfermentáló Vállalat lett. A feladata továbbra is a termelés irányítása volt, és az iroda helye sem változott, továbbra is a Váci utca 40 szám alatt volt Budapesten.

Két évvel később 1973-ban 62 éves korában nyugdíjba vonult, de 1978-ig mint nyugdíjas műszaki tanácsadóként tovább dolgozott.

1978-ban tragédia érte a családot miután Szakátsy Gyöngyvér lányuk 1978. október 14-én, türelemmel viselt, hosszú szenvedés után, 34 éves korában elhunyt. Gyermeküket a Farkasréti temető halottasházából, a római katolikus egyház szertartása szerint kísérték utolsó útjára.

Ez a tragédia feltehetőleg hozzájárult ahhoz, hogy 1978-ban abba hagyta a munkát, pedig szakmai tudása, szellemi frissessége lehetővé tette volna még a további feladatok megoldását.

Hét évvel később újabb tragédia érte a családot miután Szakátsy Anikó villamosmérnök, a BHG volt dolgozója 1985. május 12-én, türelemmel viselt hosszú szenvedés után, 39 éves korában elhunyt. Farkasréti temető halottasházából, a római katolikus egyház szertartása szerint kísérték utolsó útjára a gyászolok.

Nyugdíjasként lekötötte a család, otthonában elfoglalta magát, sokat olvasott, ha módja volt rá kertészkedett és néha találkozott a régi kollégákkal, barátokkal, akikkel szívesen kártyázott.

Aranyoklevél

1991. szeptember 4-én Tanévnyitó ünnepi tanácsülés tartottak a Debreceni Agrártudományi Egyetemen. A 124. tanévnyitó ünnepi nyilvános tanácsülésen Kozma András rektor a résztvevők köszöntése után ünnepi beszédet tartott, majd Kozma András rektor köszöntötte azokat az öregdiákokat, akiknek vas-, gyémánt- és aranydiplomát adományozott az egyetemi tanács. Az öregdiákok sorában jelen volt Dr. Szakátsy Sándor is, aki 50 éve végzett, mint okleveles gazda és Aranyoklevelet kapott az Egyetemtől.

1992-ben Dr. Szakátsy Sándor arany diplomás agrármérnök a Dohányipar volt dolgozója 1992. február 8-án, boldog házasságának 50. évében, 81 éves korában, rövid szenvedés után elhunyt. Farkasréti temető Hóvirág utcai halottasházából a református egyház szertartása szerint kísérték utolsó útjára.

Gyászjelentés

2021.08.12.

Készítette: Eisler József