Magyar Dohányújság

Mády B. Zoltán

1920. január 12-én a régi Zemplén megyében található, Tokaj-hegyaljai 2000 lakossal rendelkező Legyesbényén született.
 

Legyesbénye
 

Sárospatakon tanult és szerzett tanítói képesítést. Tanítói képesítéséről szóló oklevelét 1939. július 3-i dátummal adták ki a Sárospataki Református Tanítóképző Intézetben

A tanítói munkáját Sárospatakon kezdte, bár az itt tanítással eltöltött időszakot Ő maga csak gyakornoki időnek nevezte. Következett Dunapataj, ahol a téli gazdasági iskolában tanított. Kolozsváron és Keszthelyen pedig a Mezőgazdasági Akadémián tiszteletdíjas gyakornokként tevékenykedett.
 

Sárospatak

Ezt követően a Kecskeméti Paraszt Főiskola tanára lett, majd az Ágasegyházai Általános Iskola igazgatóhelyettesének nevezték ki.

1950-ben Kecskeméten a régi Ókollégium épületében — a kereskedelmi iskolával közös igazgatásban — önálló egységként indult meg a II. sz. Élelmiszeripari Technikum, amelynek előbb gazdasági tanára lett, majd a Kaposvárra történő átköltözéssel egy időben az ekkor már mérnök-tanári diplomával rendelkező Mády B. Zoltánt igazgatóhelyettesi feladatokkal bízták meg.

Az élelmiszeripar igényeinek megfelelően hamarosan sor került az élelmiszeripari technikumok ágazati szakosítására. így az általános élelmiszeripari képzést felváltotta az iparágak szerint szakosított (tejipari, erjedésipari, tartósító- és húsipari, cukor- és édesipari, malom- és sütőipari, növényolajipari és dohányipari szakokkal) képzési rendszer. Ennek következményeként határozat született a dohányipari technikum létrehozására és a dohányipar központjába, Debrecenbe való telepítésére.

A technikum felépítésére Debrecenbe, az Irinyi utcában jelöltek ki helyet. Igazgatónak Mády B. Zoltánt nevezték ki.

A Dohányipari Technikum szervező irodájának vezetőjeként a dohánygyárban, majd a dohánybeváltóban végezte munkáját. 1952 nyarán kellett megoldani: a tantestület kialakítását, az iskola benépesítését, továbbá a nevelés és oktatás tárgyi feltételeinek megteremtését. Nem volt egyszerű feladat, de az 1952-53-s tanévet sikerült végül is beindítani.
Az új iskolaépületbe, csak decemberbe tudtak beköltözni ugyan, az oktatás addig a Tiszántúli Dohánybeváltó és Fermentáló Vállalat debreceni üzemében folyt.

A tanterv és a jegyzetek gyors kidolgozásában óriási feladatot vállaltak kollegáival.
 

Mády Béla Zoltán
 

1953 évben Közoktatás Kiváló Dolgozója kitüntetést kapta munkája elismeréséül. .

1958 évben az Élelmiszeripar Kiváló Dolgozója lett.

1970-ben ismét az Élelmiszeripar Kiváló Dolgozója kitüntetést kapta.

1971-ben már 20 osztály tanítását kellett megoldani, megszervezni. A dohányipari szakközépiskolai 4 osztálya mellett, hároméves dohányfeldolgozó, baromfifeldolgozó, konzervgyártó, tejtermékgyártó, húsfeldolgozó és sütőipari ágazatokban tanulhattak az élelmiszeriparba elhelyezkedni szándékozók.

1973-ban a Kiváló Társadalmi Munkás jelvény arany fokozat kapta.

1975 évben az Élelmiszeripar Kiváló Dolgozója kitüntetést harmadjára is megkapta.

1975-ben  Mády B. Zoltán igazgató egészségi állapotára való tekintettel korengedményes nyugdíjazását kérte. Kérelméhez az illetékesek hozzájárultak és a nyár folyamán átadta az intézet vezetését..

Mády B. Zoltán élete egy gazdag, sokoldalú, felelősségteljes, küzdelmes munkásélet volt.
 

Mády B. Zoltán
 

A diplomaszerzésének ötvenedik évfordulóján aranydiplomát kapott, melyet a sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskola adott ki részére. Az ebből az alkalomból készült újságcikkben a következőket mondta többek között:

„A gyermek, a család, a nemzet, az ember, az európai kultúra szolgálata, a tudás becsülete és vágya, a hit abban, amit teszek, és hit a nemzet jövőjében. Ezt a feladatot kaptam patakon.

A pedagógiai munkám, lámpás helyett sokszor füstölgő mécses volt csupán. Egyrészt nem voltam mindig elég erős hozzá, másrészt sok volt a korlát. Társadalmunk és benne nevelésügyünk gyakori úttévesztései elbizonytalanították az emberek értékítéletét, a jövő iránti hitét, az ifjúság pedig hű tükre az őt felnevelő társadalomnak. „

„ Egykori tanítványaim érdemleges többségében él tovább az egykori pataki útravaló. Van kikre büszkének lennem! És tudnak tiszteletadók és hálásak is lenni. Ezt éreztem, mikor a sárospataki ünnepséget megelőző napon meghívtak volt tanítványaim a Sátoraljaújhelyi Dohánygyárba, ahol baráti összejövetelen találkoztunk, öt szál piros szegfűvel köszöntöttek. Minden szál egy évtizedet jelképezett — mint mondták köszöntőjükben. Jól esett. „

1999-ben Gyémánt díszoklevelet adományoztak neki, majd két évvel a halála előtt 2004-ben Vas díszoklevelet kapott

Mády B. Zoltán 2006. július 25-én 86 éves korában Debrecenben halt meg.

Temetése augusztus 8-án volt, hamvait az urnatemető 15-sor 17. sírhelyébe helyeztek örök nyugalomba.