Öntözött területek Magyarországon - helyzetelemzés
2022.08.22. 7:49:00
Magyarországon az öntözhető területek arányát folyamatosan növelni kell. A jelenlegi aszályos időszak különösen indokolja ezt. E rövid áttekintés keretében megvizsgáljuk az öntözött területek a rendelkezési álló adatok alapján.
A Központi Statisztikai Hivatal Mezőgazdasági vízfelhasználásról gyűjtött adatainak forrása az Országos Vízügyi Főigazgatóság. Ha az elérhető adatokat húsz évre visszamenőleg megvizsgáljuk, akkor láthatjuk, hogy öntözött területek nagysága és a víz mennyisége hogyan is alakult hazánkban.
A vízjogilag engedélyezett öntözési terület húsz éve 235,5 ezer hektár volt, míg a 2020-as évben 198,1 ezer hektár. Ez 15,1%-os csökkenést jelent az engedélyezett területek nagyságában. Összehasonlítva az adott évben mezőgazdasági művelés alá volt területek nagyságával ez 4% körüli öntözhető területnagyságot jelent.
A valóban öntözött terület húsz éve 125,3 ezer hektár volt, míg a 2020-as évben 119,3 ezer hektár. Ez 4,7%-os csökkenést jelent. Amit ha így nézünk szinte változatlan. Ahogy a diagramon is látható az egyes években az időjárás és a jogi szabályok változása okán jelentős eltérések tapasztalhatók.
Érdemes megvizsgálni az öntözésre értékesített víz mennyiségét is. Míg 2000-ben ez 215,8 millió m3 volt, addig húsz évvel később 140,56 millió m3. Ha csak így néznénk, akkor ez 34,8 %-os csökkenés lenne. Azonban az öntözővíz mennyisége a terület arányában sokkal relevánsabb képet mutat. Az erről készült mezőgazdasági vízhasználat c. diagramról leolvasható, hogy az öntözött területekre átlagosan hektáronként 1100 és 1500 m3 öntözővizet juttatnak a gazdálkodók.
A mezőgazdaság vízfelhasználása kapcsán a halastavak ellátásra értékesített víz mennyisége nagyjából azonos, 330-350 millió m3-es szinten mozgott az elmúlt húsz év során, mint ahogy az üzemeltetett halastavak területe is változatlanul 28-30 ezer hektár körül alakult.
Öntözésjelentés, 2021. év
Az Agrárközgazdasági Intézet júliusban megjelent statisztikai jelentésében a tavalyi évi adatokat elemzi.
A vizsgált évben, a beküldött adatok alapján a gazdálkodók (a halastavak adatai nélkül) 85 031,5 hektáron (+10 százalék) 118,4 millió m3 vizet (+35,3 százalék) öntöztek ki 2021-ben az előző évhez képest. A megöntözött terület 82,2 százaléka az Alföldön található, ahová a kiöntözött vízmennyiség 86,8 százaléka jutott. Az adatszolgáltatók jelentései alapján hazánkban 2021-ben hektáronként átlagosan 1393 m3 vizet használtak a gazdálkodók, 23 százalékkal többet, mint 2020-ban, amennyiben öntözték a területüket. Nagy volt a szórás régiónként: a Dél-Alföldön egy hektáron átlagosan 1600 m3 vizet öntöztek ki, ami az országos átlagnál 14,9 százalékkal több, ezzel szemben Észak-Magyarországon kevesebb vizet használtak fel hektáronként, mint az országos átlag harmada. Az öntözött terület közel kilenctizedét 2021-ben is felszíni vízzel öntözték a gazdálkodók (hasonlóan a 2020-as értékhez), és csupán 12 százalékát felszín alattival. A kiöntözött vízmennyiség kétharmadát esőztető öntözőberendezéssel juttatták ki: a teljes vízmennyiség 47,4 százalékát lineár öntözőberendezéssel, 8,8 százalékát csévélődobossal és 10,8 százalékát körforgó rendszerűvel.
Az Agrárközgazdasági Intézet a vízjogi engedéllyel rendelkező gazdálkodók főbb növényeinek hozamát is vizsgálták.
Megállapították, hogy a 2021-es évben is fennálló időjárási szélsőségek, például a tavaszi fagykár ellenére általában a beérkezett adatok alapján az öntözés jótékony hatását ki lehet jelenteni a hozamadatoknál.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara útmutatót készített az öntözési közösségeket támogató hazai és uniós ösztönzőkről, ezzel is segítve a közösségek létrejöttét. A kiadvány egyebek közt tartalmazza az öntözési közösség elismerésének feltételeit, továbbá bemutatja az elismert öntözési közösséget támogató ösztönzőket. Ismerteti az uniós forráslehetőségeket, illetve a Nemzeti Földügyi Központ által elkészítendő környezeti körzeti terveket, amelyek kiváltják a szakhatósági engedélyeket. Az útmutató digitális változatából pedig letölthetőek azok az adatlapok, amelyek az öntözési közösségek elismerése iránti kérelemhez, valamint a környezeti körzeti tervek elkészítéséhez szükséges adatokat tartalmazzák.
Forrás: KSH / AKI, Fotó: Dofer
