Magyar Dohányújság

Tudomásunk szerint a Burley dohány felvásárlása március legelején fejeződött be. Korábban egyebek között az MTI-nek nyilatkozott arról, hogy a Virginia dohányhoz hasonlóan ennél a fajtánál is jelentős lehet a terméscsökkenés. A végleges számok alapján mekkora visszaesésről lehet beszámolni?

A Burley-nél egy kicsit kedvezőbb kép alakult ki, mint a Virginiánál. Nagyjából 20 százalékos kiesés volt a szerződött mennyiséghez képest, így az ULT Magyarország Kft. 440 tonna Burley dohányt vásárolt fel. Ebből nagyjából 30 tonna Romániából, a többi Magyarországról származik. Ennek oka, hogy a Burley betakarítása és szárítása rugalmasabb folyamat. Később is lehetett még Burley dohányokat betakarítani, így a kedvező késő őszi, illetve téli időszak lehetőséget adott, hogy a levelek beszáradjanak, ezáltal magasabb termésszintet lehetett realizálni.

Többször nyilatkozott már arról, hogy a rossz termést az aszály és az energiaár-robbanás együttese okozta. Így visszatekintve, melyik tényező befolyásolta erősebben a felvásárolt dohány végső mennyiségét, illetve minőségét?

Összesen négy összetevőről lehet beszélni. Az első az, hogy már a szerződéskötés időszakában jelentős mértékben megdrágultak az inputanyagok, így egyes termelők a növényvédő szer, illetve műtrágya megrendelésével óvatosabban bántak. A második a kiszámíthatatlan energiaárak. A szerződéskötésnél köbméterenként 350 forintos gázár volt meghatározva, plusz a rendszerhasználati díj. A betakarítás megkezdése előtt, július derekán ez az ár már 700 forint volt, míg október elejére 1100 forintra emelkedett. Voltak termelők, akik emiatt nem látták értelmét a betakarítás folytatásának, így a termés egy része a földeken maradt. A harmadik tényező a kézi munkaerő árának megnövekedése, kimondottan a mezőgazdasági foglalkoztatás terén. A negyedik az aszály. Az év első nyolc hónapjában Szabolcs-Szatmár-Beregben mindössze 130 mm csapadék hullott, a nyári hónapokban pedig olyan hőmérsékleti csúcsokat lehetett mérni, amelyek jóval meghaladták a sokéves átlagot. A növények az aszály idején erős gyökérzetet fejlesztettek, de nem növekedtek, nem hoztak termést, a kihelyezett tápanyagok pedig nem tudtak felszívódni. Szeptemberben egy hónap alatt 130 mm csapadék hullott, így a nagy gyökérzeten keresztül megkezdődött a tápanyagfelvétel, a dohány pedig érés helyett növekedni kezdett. Emiatt a Virgina dohányok esetében rossz volt a minőség, mivel a termelők arra kényszerültek, hogy éretlen termést takarítsanak be. Így kijelenthető, hogy 2022-ben több nagyon rossz irányú tényező együttállása miatt alakult ki ez a drasztikus terméscsökkenés és minőségromlás.
 

Fotó: ULT Magyarország Kft.
 

Tudomásunk szerint a dohánytermelők idén kisebb összegű állami támogatásra pályázhattak, mint 2022-ben. Ezt hogyan tudja ellensúlyozni az ULT Magyarország a szerződött dohánytermelőivel kapcsolatban?

A hír igaz. 2022-ben a támogatás összege 1 millió 350 ezer forint/hektár volt. A jól ismert financiális problémák miatt viszont az államháztartásnak át kellett gondolnia a támogatásokat, így a mezőgazdaságon belül a dohányágazat is egymilliárd forinttal kevesebbet kapott a kormánytól. Így a tavalyi 2840 hektáros támogatható dohányfelülethez képest hektáronként csak 950 ezer forint jut idén. A mi részünkről egy 20 százalékos Virginiára vonatkozó alapáremelést és egy új felárrendszert dolgoztunk ki. Ezenfelül megváltoztattuk a felvásárlásnál alkalmazott minősítés rendszerét. A termesztési célunk, hogy közepes minőségű tömegdohány termelésére álljunk át, mert a nemzetközi piac ezt a típusú terméket keresi. Ezenfelül próbáljuk csökkenteni a hozzáadott kézi munka értékét és mennyiségét. A termelők az elmúlt években nagyobb fokú gépesítést valósítottak meg a betakarításnál, és az így betakarított dohányok minőségének alakulása is ebbe az irányba indult el. Jelenleg úgy számoljuk, ezek a beavatkozások a termelők árbevételét egy közepes év esetén mintegy 30-35 százalékkal emelik meg. Mivel a Burley dohányok esetében kézi betakarítást alkalmaznak, így ezeknek a gazdaságoknak fokozottan sérült a foglalkoztatási lehetősége. Ezért egy 35 százalékos alapáremeléssel próbáltuk vonzóbbá tenni a Burley dohány termesztését. A felárrendszerünk számításaink szerint 60-65 százalékos árbevétel-növekményt biztosít a termelőknek abban az esetben, ha egy átlagos évet sikerül realizálniuk.

Decemberben a Magyar Dohánytermelők Országos Szövetsége energiahatékonysági konferenciát rendezett azzal a célzattal, hogy népszerűsítsék azokat a technológiákat, amelyekkel a tavalyihoz hasonló kritikus helyzeteket nagyobb hatékonysággal lehetne kivédeni a jövőben. Mit gondol, mutatnak a termelők hajlandóságot az ilyen célú beruházások terén? Ha igen, van-e anyagi lehetőségük ilyen beruházásokra, fejlesztésekre?

Azt látjuk, ez az az út, amelyet a jövőben minden dohánytermelőnek követnie kell. Az energiapiac hektikus, kiszámíthatatlan, de az biztos, hogy a felhasznált energia értéke folyamatosan nőni fog a költségszerkezetben. Ezért két célt kell kitűzni a termelőknek. Egyrészt racionalizálniuk kell a költségeiket és ezen belül az energiafelhasználást, másrészt pedig olyan megoldásokat kell találni, ahol a saját energiabiztosításuk egy részét maguk tudják előállítani. Ez a cél, ezt kell követnünk.
 

Fotó: ULT Magyarország Kft.
 

Erre az évre milyenek az előzetes kilátások a termésmennyiség és -minőség tekintetében?

A szerződéskötések közepén állunk, még nem zártuk le a folyamatot, de már vannak visszajelzések. A dohánytermesztés volumene sajnos egész Európában visszaesőben van, ez Magyarországon is megfigyelhető. Nagyon sok gazdaságban a szülők kiöregednek, a fiatalok pedig nem az agráriumban képzelik el a jövőjüket, sokuk már el is költözött a dohánytermelő vidékekről. A szerződéseink egy részét így el fogjuk veszíteni 2023-ban. Természetesen arra törekszünk, hogy a fenntartható dohánytermesztést hosszú távon tudjuk biztosítani, de szembe kell nézni a tényekkel, visszaesés várható. Ennek volumenét viszont most még nem lehet megmondani.

A dohánytermelők tehát sok gonddal küzdenek: elöregedés, munkaerővel kapcsolatos problémák, magas energiaárak, csökkenő támogatások és nehezedő időjárási körülmények, hogy csak néhányat említsünk. Ön szerint milyen újításokkal lehetne a jövőben a 2022-eshez hasonlóan nehéz szituációkat elkerülni, vagy legalább mérsékelni a kárt? Összességében hogyan látja a magyar dohánytermelés jövőjét?

A magyar dohánytermelés jövője alapvetően mindig attól függ, hogy a kormány tudja-e támogatni a dohányágazatban dolgozó termelőket és szezonális foglalkoztatottakat. Köszönetes tény az, hogy 2023 és 2027 között a magyar agrárstratégia kiemelten foglalkozik a dohánykultúrával, és támogatási keretet biztosít a termelőknek. Ez egy biztos pont, ezzel lehet számolni, és az ágazat fenntarthatóságát ez nagymértékben elősegíti. A piaci szereplőknek az a feladatuk, hogy ehhez olyan versenyképes ajánlatot tudjanak biztosítani a termelőknek, hogy a rendszer működőképes maradjon, és a dohánytermesztés fennmaradhasson. 2023-ban erős verseny van a két piaci szereplő között, de egy dologban közös az elképzelésünk: meg kívánjuk tartani a magyarországi dohánytermesztést. Az ULT Magyarország Kft. a Deltafinával, a Universal Europe cégcsoporton belül minden működési területén ebben érdekelt. Hosszú távú üzleti terveink vannak, ezen belül a magyar dohánytermesztésnek is hosszú távon biztosítunk alapokat.

Nyitókép: Fekete Tibor (Fotó: ULT Magyarország Kft.)