Magyar Dohányújság

Megölhetik-e a klímacélok az európai mezőgazdaságot?

A világ más részein termelnék meg az Európa számára szükséges élelmiszer nagy hányadát, ami pedig itt teremne, az megfizethetetlenül drága volna.

Egyebek közt ez derül ki a Szabad Föld Schenk Richárddal, a Mathias Corvinus Collegium brüsszeli központjának tudományos munkatársával készített interjújából.

A szakember előre bocsátotta, mára nyilvánvalóvá vált, hogy az Európai Unió döntéshozó testületei által kidolgozott és a közösségre erőltetett zöldítés egyes elemei nem elfogadhatók az érintettek számára.

"Az a terv, hogy radikálisan, felére kellene csökkenteni a tagállamoknak a felhasznált műtrágya és növényvédő szer mennyiségét, alapvetően határozná meg a növénytermesztés, a kertészet termelési potenciálját. A csökkentett mennyiség mellett esnének a hozamok, a nagyobb növényi betegségek és a felszaporodó kártevők miatt is károsodna a termés. A gazdák bevétele kisebb lenne, európai szinten pedig csökkenne a megtermelt élelmiszer mennyisége. Az EU egy­értelműen behozatalra szorulna, vagyis ame­­rikai, ázsiai, afrikai térségekből importálna élelmiszert. Ám ezekre a helyekre az uniós környezetvédelmi előírások nem terjednek ki, így olyan élelmiszert hoznánk be és lennénk kénytelenek elfogyasztani, amit Európában már meg nem engedett módszerek és szerek felhasználásával állítanak elő. Míg itt a zöldítés miatt kisebb mennyiségben bocsátanánk ki szén-dioxidot, addig a világ azon részén, amely Európa számára is termelne élelmiszert, ott többet. Vagyis a nagy klímacél csak a mi kontinensünkre nézvést valósulna meg, a bolygó szintjén viszont egyáltalán nem. Ezzel nem oldódna meg a klíma kérdése, Európa csupán kiszervezné a térségéből a környezetszennyezést 2050-re" – mondta Schenk Richárd.

Amellett, hogy nagy mennyiségű élelmiszert kellene importálnia Európának a népesség ellátásához más, a földrészen kívüli országokból, az itt megtermelt élelmiszerek ára is jelentős mértékben nőne. Szerinte nem csak az alacsonyabb növénytermesztési hozamokra kell gondolni, hanem a folyamatosan szigorított állati termékek egyre csökkenő mennyiségére is. Hollandia, Belgium, Németország már most állami támogatást fizet azoknak, akik végleg bezárják állattartó telepeiket. De a ketreces állattartás, a férőhelybővítés, a herélés tiltása, a farokkurtítás tilalma is ide tartozik. Mindezek hatására az állati termékek is nagyon megdrágulnak a szakember szerint.

Azt is hozzátette: habár azt hihetnénk, hogy az állatvédők a leghangosabbak, valójában a radikális környezetvédők nem alkotnak nagy csoportot, viszont igen jól szervezettek, tanult, egyetemet végzett szakértők. Mindezek miatt képesek hatni a tömegekre. Ráadásul az európai emberek nagy részének pedig már régóta semmi köze az állattartáshoz, elszakadtak a hétköznapoktól, nem is ismerik azt, ezért aztán könnyen befolyásolhatók.