Magyar Dohányújság

Kisfaludy Mihály

Kilenc gyermekes, római katolikus vallású, tanító családban született Környén 1900 augusztus 25-én. Édesapja sümegi születésű Kisfaludy Mihály iskolaigazgató tanító, édesanyja Huber Mária volt, aki Környén született.
 

Az elemi iskola első hat osztályát szülőfalujában, a gimnáziumi tanulmányait a komáromi Bencés főgimnáziumban végezte, a város Csehszlovákiához való csatolása miatt azonban a tatai kegyesrendi főgimnáziumba érettségizett.
 

Tatai Kegyesrendi Főgimnázium
 

1920-ban beiratkozott a budapesti Tudományegyetem orvosi karára, de anyagi okok miatt két év után kénytelen volt tanulmányait félbeszakítani. Ezután tényleges katonai idejét töltötte a II. honvéd tüzérosztálynál.

1923-ban őszén beiratkozott a Debreceni Gazdasági Akadémiára, ahol 1928-ban kapta meg a diplomáját. A friss diplomájával a Debrecen város Kertészeténél helyezkedett el, mint segédmunkás.
 

Debreceni Gazdasági Akadémia
 

Közben megnősült 1925.ben, felesége Szabó Gizella. Házasságukból három gyermek született: Gizella, Atala, és Zsolt.

Később segédtiszti állást pályázott meg és nyert el a királyteleki - ma Nyírtelek - uradalomba, amely a Debrecen-Pallagpusztai Dohánykísérleti Állomáshoz tartozott. Néhány hónappal később már a Dohánykísérleti Állomáson nyert végleges alkalmazást először, mint napidíjas, később, mint havidíjas szakmunkás, végül, mint kísérletügyi igazgató.

1939 március 28-án részt vesz az OMGE (Országos Magyar Gazdasági Egyesület) dohány termelési bizottságának gyűlésén, ahol Bethlen Pál gróf elnöklete alatt megvitatják a visszacsatolt Felvidéken lebonyolított dohánybeváltások tapasztalatait, a dohány termés- és minőségfokozó trágyázás kérdéseit, az egységes dohánykertész szerződési űrlap használatának kérdését, valamint az olajnyerés céljaira termesztett dohánymag átvételi árának megállapítását.
 

Ezredik csomózó 1928 október
 

Az 1930. évben létesített, a debreceni Magyar Királyi Dohánytermelési Kísérleti Állomással kapcsolatos Dohánykertészképző Iskola 1940 február 22-én megtartott – egyéves tanfolyamának – záróvizsgáját kiemelték, hogy az elméleti és gyakorlati tárgyak legnagyobb részének oktatását Kisfaludy Mihály Magyar Királyi kísérletügyi adjunktus végezte. Az elkövetkező években is a képzést kiemelt feladatának tartotta.

1942 áprilisában az intézet vezetésével bízták meg.

Kisfaludy Mihály M. Királyi Kísérletügyi főadjutáns
 

Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület Szaniszlói gazdakörének felkérésére 1942 októberében Kisfaludy Mihály M. Királyi Kísérletügyi főadjutáns, az Országos Magyar Királyi Dohánytermesztési Kísérleti Intézet igazgatója a Virginia dohány termesztéséről és a mesterséges szárításáról tartott előadást, ahol Bethlen Pál gróf is jelen volt.

1944-ben Kisfaludy Mihály nyerte a dohánymag ipari termesztésére kiírt pályadíjat, amit az OMGE keretében működő Dohánytermelők Országos Szövetségének hivatalos lapja, a „Magyar Dohányújság" írt ki. A beérkezett több jeligés pályamunka közül a bírálatra kiküldött bizottság Kisfaludy Mihály m. kir, kísérlet ügyi főadjunktusának, a Debreceni Dohánytermesztési Kísérleti Állomás vezetőjének munkáját találta a legjobbnak, s a pályadíjat neki ítélte oda.

1944.szeptember 30-án a kormányzat az Intézetet Mosonmagyaróvárra helyezte át, de Kisfaludy nem látta indokoltnak az áttelepítést, ezért azt tervezte, hogy bár családját áttelepíti Dunán-túlra, de Ő maga marad Debrecenbe és végzi tovább a munkáját. A kialakult hadi állapot miatt, nem tudta tervét megvalósítani. Az Intézetben lévő nemesített dohány magvakat magához vette és 1945. januárjában jelentkezett Mosonmagyaróvári Kísérleti Intézetben.

A felszabadulás után az intézet jogutódjánál az országos Dohánytermelési Kísérleti Intézetben dolgozott, majd 1946-tól a Dohányjövedéki Központi Igazgatóságnál tevékenykedett, ahol az általános dohánytermesztés és a mesterséges dohányszárítás problémáinak kutatása tartozott feladatai közé.

Később Érden a jobb vetőmagtermesztés elősegítése érdekében – életre hívott kísérleti telep vezetését látta el, ez az intézet 1948-ban átvette a megszűnő debreceni-Pallagi Országos Dohánytermelési Kísérleti Intézet feladatkörét.
 

Érd 1958.
 

Még ebben az esztendőben a pénzügyminisztérium állományába helyezték, majd röviddel ezután a Budapesti Dohánybeváltó és Fermentáló Vállalathoz került. Ekkor már ennek az intézménynek felügyelete alá tartozott az érdi Minőségellenőrző Főtelep. 1948 és 1951 között itt találjuk ismét az igazgatói székben.
 

1952-ben újabb átszervezés következtében az érdi főtelep egyesült a Lágymányosi Dohánygyár vegyészeti laboratóriumával és életre hívták a Dohánykutató Intézetet.

1955.évben Bulgáriában a plovdivi Dohánykutató Intézetnél az intézet szervezeti működését tanulmányozta, majd 1957-ben, mint küldött a Nemzetközi Dohánykongresszuson vesz részt.

 

Dohánytermelési Kísérleti Állomás kiállítása
 

Itt dolgozott Kisfaludy Mihály 1960-ban történő nyugdíjazásáig, először, mint tudományos munkatárs, később pedig osztályvezető beosztásban.
 

Nyugdíjasként is aktívan tevékenykedett: 1961-től 1970-ig az MTA Genetikai Intézetében. 1974-től pedig ismét a Dohánykutató Intézetben dolgozott.
 

Jubileumi diploma átvétele

1976. november 26-án feleségét Szabó Gizellát 51 évi házasság után elveszítette és ettől kezdve már nem vállalt munkát tovább.

1981. május 13-án, Budapesten hunyt el.
 

Munkái:
 

Kapadohány termesztése nikotingyártás céljára

Magyar Dohányjövedék Központi Igazgatóságának kiadása, Állami Nyomda 1947.

Kisfaludy Mihály - Dr. Mándy György (1952): A dohánypalánta nevelése és ültetése - Élelmezési Minisztériumi Könyv- és Lapkiadó Vállalat (Budapest)

Dr. Békési János - Kisfaludy Mihály - Dr. Ligeti László - Lossinszky Andor (1955): Dohánytermelők kézikönyve - Műszaki Könyvkiadó (Budapest),

Dimiter Atanaszov - Dr. Ligeti László - Kisfaludy Mihály - Móger János - Oltványi Ferenc (1959): A dohány termesztése - Mezőgazdasági Kiadó (Budapest)

Kisfaludy Mihály (1968): Kékpenészellenálló dohányfajták előállítása - MTA Genetikai Intézete, Budapest,

Kisfaludy Mihály (1970): Hazai dohánynemesítésünk feladatai és eredményei a minőségjavítás terén - MTA Genetikai Intézete, Budapest

Néhány a Magyar Dohányújságban később Dohányiparban megjelent cikkei közül:
 

Dohánymelegágyak vetése 1937. 3. szám
A melegágyak kezeléséről 1937. 4. szám
A dohány ültetéséről 1937. 5. szám
A dohány kapálása 1937. 5. szám
A dohány törése 1937. 8. szám
A dohány csomózása 1937. 11. szám
Ipari dohánytermesztés /OMGE pályadíjas tanulmány/ 1944. 11-13 szám
Agrotechnika jelentősége a dohánytermesztésben 1954. 1 szám
Palántanevelés trágyaágy nélkül 1955. 1-2 szám