Magyar Dohányújság

MAGYAR DOHÁNYTERMELŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE

HUNGARIAN TOBACCO GROWERS ASSOCIATION

A mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer működésének részletes szabályairól

2022.01.20. 9:08:00

 

Általános tudnivalók

 

A 2020. évben lezajlottak azok a jogszabály-előkészítő munkálatok, amelyek eredményeképp az EU-ban elsőként Magyarországon tudott elindulni 2021-ben a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer.

Az új kockázatkezelési eszköz termelési ágtól függetlenül nyújt kompenzációs kifizetést azon tagsággal rendelkező mezőgazdasági termelőnek, amelyeknél a tárgyév jövedelme 30%-ot meghaladó mértékben elmarad a megelőző 3 év átlagjövedelmétől. Ez a kockázatkezelési eszköz a kedvezőtlen időjárási tényezőkön túl olyan termelési kockázatokat kezelésére is alkalmas, mint az állat- és növénybetegségek, a piaci árak csökkenése, a piacvesztés, az árfolyamváltozások, vagy a termelés során felmerülő költségek növekedése.

A krízisbiztosítási rendszerrel összefüggő feladatokat a Magyar Államkincstár, mint krízisbiztosítási szerv látja el. A krízisbiztosítási rendszerben tag mezőgazdasági termelő évente krízisbiztosítási hozzájárulást fizet, melynek alapja a mezőgazdasági termelő által használt termőföld területe, illetve az átlagos állatállomány. Az alapba így beérkező termelői befizetések (30%) egészülnek ki vidékfejlesztési támogatással (70%), amelyek együtt képezik forrását a legfeljebb 69,9%-os mértékű krízisbiztosítási kompenzációnak. A kompenzáció összege arányosan csökkentésre kerül, ha a termelői kompenzációs igények meghaladják az adott évi rendelkezésre álló forrás nagyságát.

A mezőgazdasági jövedelem meghatározására - számviteli nyilvántartásokhoz igazodva – 3 módszer[1] alkalmazható. A mezőgazdasági jövedelemcsökkenés megállapításához meghatározásra kerül a tárgyévi- illetve a referenciajövedelem. A jövedelemcsökkenés a referenciajövedelem és a tárgyévi jövedelem különbsége. A mezőgazdasági termelőtevékenység szerkezetváltozásából, azaz az üzemméret (termőterület, állatállomány) évek közötti, termelő általi változtatásából eredő jövedelemcsökkenés nem kerül kompenzálásra. A jövedelemcsökkenés meghatározásához szükséges adatokat a központilag meghatározott költségadatok kivételével a termelő önbevallásban adja meg, amelyek az agrárgazdasági elemzésekkel foglalkozó intézmény (AKI Nonprofit Kft) illetve KSH adatbázisok alapján ellenőrzésre kerülnek.

A mezőgazdasági termelő csatlakozási kérelmét tárgyév február 1-jétől február 28-áig elektronikus úton nyújthatja be a Kincstárhoz az erre a célra rendszeresített űrlapkitöltő felületen keresztül. Termelő ekkor nyilatkozik az x tárgyévet megelőző évek (x-2 ill. x-3 év) megművelt földterület illetve átlagos állatállomány adatairól, továbbá készletnyilvántartásáról és jövedelemadatairól is.

Május 2-ától május 31-éig a termelőnek továbbá nyilatkoznia kell a tárgyévet megelőző évi (x-1 év) átlagos állatállományáról és készletnyilvántartási- valamint jövedelemadatairól. Az egységes kérelemben bejelentett tárgyévi földterület adatokat július 1-jétől július 31-éig kell bejelentenie a termelőnek. A krízisbiztosítási szerv tárgyév szeptember 15-éig határozatban értesíti a termelőt a tagsági jogviszony létrejöttéről, valamint a krízisbiztosítási hozzájárulás-fizetési kötelezettségének keletkezéséről és annak összegéről. Termelőnek tárgyév október 15-éig kell a krízisbiztosítási hozzájárulás összegét megfizetni. A tagsági jogviszonnyal rendelkező termelő a krízisbiztosítási kompenzációs kérelmét tárgyévet követő év május 2. és 31. között nyújthatja be elektronikus úton a krízisbiztosítási szerv (Kincstár) felé.

A krízisbiztosítási szerv (Kincstár) legkésőbb a tárgyévet követő év október 31-éig határozatban értesíti a termelőt a jóváhagyott kompenzáció összegéről és a forrás rendelkezésre állása esetén intézkedik annak kifizetéséről.

 

1. melléklet: Jövedelem kimutatás útmutató.pdf

A mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerben (továbbiakban: MKBR) részvevő ügyfél adatszolgáltatási kötelezettségnek eleget kell tegyen. Az ügyfél ezen adatszolgáltatási kötelezettségnek az erre a célra kialakított elektronikus űrlapkitöltő felületen tehet eleget.

Az adatszolgáltatási kötelezettség részei:

  1. Mezőgazdasági jövedelem megállapításához szükséges adatok köre:

− jövedelemadatok,

− készletnyilvántartás.

  1. Üzemméretre (STÉ) jutó jövedelemmutatók és a krízisbiztosítási hozzájárulás meghatározásához szükséges adatok köre (továbbiakban: naturális adatok):

− hasznosított területadatok (fő- és másodvetés területe, hozam, hozamkiesés típusa, hozamkiesés mértéke),

− éves átlagos állatállomány (átlaglétszám (db), elhullás típusa, elhullás mértéke).

A mezőgazdasági jövedelem, illetve eredmény kimutatásához szükséges egyes tételeket az elektronikus űrlapkitöltő felületen az ügyfélnek olyan részletezettséggel kell megadnia, amilyen felosztásban a mezőgazdasági jövedelem kimutatására választott, illetve választható módszer megköveteli.

A jövedelem-kimutatás módszerei:

− „A” módszer: a jövedelem-kimutatás a kettős könyvvitel szabályai szerint nyilvántartott egyéni adatok alapján történik. (Ezt a módszert minden termelő választhatja, de a kettős könyvvezetésre kötelezettek számára kötelező.)

− „B” módszer: a jövedelem-kimutatás az egyszeres könyvvitel szabályai szerint teljes körűen nyilvántartott, készletértékkel korrigált egyéni bevételi és költségadatok alapján történik. (Ezt a módszert csak az az egyszeres könyvelést vezető választhatja, aki teljes körű költségnyilvántartással is rendelkezik.)

− „C” módszer: a jövedelem-kimutatás az egyszeres könyvvitel szabályai szerint nyilvántartott, készletértékkel korrigált egyéni bevételi adatok és az AKI Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság által megajánlott költségadatok alapján történik. (Ezt a módszert minden egyszeres könyvelést vezető választhatja.)

Jelen dokumentum segítséget nyújt az egyes módszerekhez kötött adatszolgáltatási kötelezettség kapcsán felmerülő adatok körének megismerésében (pl.: korcsoportonkénti állatállomány, hasznosított földterület mérete, növénykultúra, árbevétel, költség, hozam), valamint a jövedelem adatok pontosítását (MKBR-ben alkalmazott jövedelem-kimutatás eltér a számviteli törvény egyes pontjaiban, tekintettel arra, hogy csak mezőgazdasági alaptevékenységek bevételei és költségei számolhatók el).

Fontos! A krízisbiztosítási rendszerbe tartozó mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó bevételek és költségek számolhatóak el. A mezőgazdasági tevékenységek, illetve ilyen tevékenységgel előállított növények, állatok, állati termékek pontos listáját a Magyar Államkincstár közleménye rögzíti. Ezt a rendelkezés az egyéb mezőgazdasági bevételek kapcsán is szükséges szem előtt tartani.

Tekintettel arra, hogy a krízisbiztosítási rendszerbe kizárólag a mezőgazdasági tevékenység bevétele és költsége vehető figyelembe, így ezeket le kell választani az ügyfél könyvelésében. Pontos könyvelési tételek hiányában ez akár arányosítással is megtörténhet. Ezt a rendelkezés a

mezőgazdasági immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása kapcsán is szükséges szem előtt tartani. A gépi szolgáltatások nyújtásának bevétel és költség részét is pontos adatok hiányában arányosítással kell leválasztani. Az arányosítás mértékét a helyszíni ellenőrzés során a krízisbiztosítási szerv (Magyar Államkincstár) ellenőrzi az ügyfél által nyújtott adatok alapján.

További információ: 1. melléklet Jövedelem kimutatás útmutató.pdf

 

[1] 1. egyéni adaton alapuló, 2. egyéni bevétel-költség, de készletértékkel korrigált adatok, 3. AKI által megállapított bevétel-költség adatok)

 



Forrás: Agrárminisztérium

Csatolmányok

Hírek ajánló



Kövessen minket

facebook/madosz.hu